Ingyenes parkolás a Belvárosban - mennyibe is kerül?
2019. február 11. írta: szerb ponty

Ingyenes parkolás a Belvárosban - mennyibe is kerül?

Az elmúlt hetekben az V. kerület többször is címlapra került a közterületi parkolást favorizáló intézkedéseivel. A Reáltanoda utca ,,sikeres, XXI. századi felújításáról” mi is megemlékeztünk, míg a múlt héten újabb ,,előremutató” fejlesztéseknek lehettünk szemtanúi az Erzsébet téren és a Dorottya utcában. Nem nagy számokról beszélünk, helyszínenként 20-30 autóért szivatják a gyalogosokat és a kerékpárosokat, miközben több parkolóház vagy mélygarázs is üzemel a kerületben. De akkor miért is erőlteti a Kerület ezt a XX. századi gondolkodásmódot?

parkolohaz.png

Parkolóházak az V. kerületben

A lakosság szentsége

Minden egyes kerületi hivatalos magyarázatnál hivatkozási alapként a lakossági parkolási igény szokott felmerülni. Ennek alapvetően két fő elvárása van a lakosság részéről: legyen ingyenes (vagy maximum valami látszatösszeg), illetve legyen a közelben, lehetőleg a ház előtt. Járjuk végig mindkét pontot, hogy miért irreális elvárás egy belvárosi területen (nem csak Budapesten, de egy Győr méretű városban is).

Ingyenes közterületi parkolás?

Először is szögezzük le, hogy a közterületi parkolás ilyen frenkventált területen sosem lesz ingyenes, maximum más fizeti a számlát. Az V. kerületben jelenleg minden helyi lakos vagy saját tulajdonú, vagy munkáltatótól kizárólagos használatra kapott egy darab személygépjárművel ingyen parkolhat, egy második autóért környezetvédelmi besorolástól függően évi 40.000-től 130.000-ig terjedő díjat kell fizetni. Az V. kerületben a parkolási díj minimálisan 440,- Ft óránként és munkanapokon 8-20 óráig tart a fizetési időszak.

Így egy helyi lakos, évi 250 munkanappal és napi 4 órás fizetős várakozással (amennyiben napközben autóval jár dolgozni) kalkulálva is évente 440.000,- Ft parkolási díjkedvezményt kap az első autójára, míg a másodikra további 310.000-400.000 Ft-ot. Másik oldalról megközelítve, az önkormányzatnak ekkora parkolási bevételkiesést jelent, ha egy helybéli közterületen tárolja az autóját. Amennyiben az autót csak hétvégén használják, akkor ez az összeg évi 1.100.000 Ft. Második autótól ebben az esetben tekintsünk el, nyilván olyan családok tartanak két autót, ahol az használva is van.

Sajnos az V. kerületben kiadott parkolási engedélyek számáról nem találtunk hivatalos adatot, de a XIII. kerületben (ahol szintén az egész kerületben fizetős parkolási rendszer található) 2018-ban 28.042 db lakossági hozzájárulás került kiadásra. Ha feltételezzük, hogy az V. kerületben a lakosság ugyanakkora aránya (hozzávetőlegesen a negyede) veszi igénybe ezt a szolgáltatást, akkor ez mintegy 6000 parkolási engedélyt jelent az V. kerületben. (Nemhivatalos adatként 9000 engedélyt kaptunk az 5400 felszíni parkolóhelyre.)

Azaz az V. kerület (átlagosan 600.000,- Ft elmaradó parkolás díjbevételt feltételezve) évi 3,6 Mrd Ft-tal támogatja a lakossági parkolást. Ha ezt az összeget egyenlő mértékben szétosztanák a kerületi lakosok között, minden lakosra (újszülöttekre is!) évi közel 140.000,- Ft támogatás jutna, attól függetlenül, hogy rendelkezik-e autóval vagy sem. Ez egy négytagú család esetében már közel félmillió forintot jelent.

Ebből az V. kerületi lakosoknak szóló kedvezményes árral számolva (34.500/hó) közel 14 hónapig lehetne parkolni a Bazilika Mélygarázsban, valószínűleg a többi parkolóház is hasonló kategóriájú árakkal dolgozik. Eredmény: a Kerületnek ugyanannyiba kerül a történet, viszont nem tesz különbséget autós és autó nélküli polgár között. Sőt, a felszabaduló ingyen használt parkolóhelyeket több, a helyiek életminőségét javító módon is fel lehet használni:

- biztonságos, széles, könnyen járható járdák, ahol többen is sétálhatnak egymás mellett, ezen felül babakocsival és kerekesszékkel sem probléma a közlekedés

- több ülőhely, padok a közösségi élet élénkítésére, valamint segítségként, ha idős vagy fiatal séta közben szeretne megpihenni

- kerékpárral minden irányban járható utcák, ezzel is csökkentve a kerület, a város autózásból adódó terhelését

- több zöld felület: növények, fák telepítésével még nyáron is elviselhetővé válik a meleg.

zoldfelulet.jpg

Természetesen olyan felhasználási módok is léteznek, ami a kerületnek közvetlen bevételi forrást jelent:

- kiülős helyek teraszai, rendezvények által befizetett közterület-használati díj

-  a parkolóhelyek részbeni megtartásával parkolási díj

Természetesen a felszabaduló területeket nem kizárólag egy célnak alárendelve kellene hasznosítani (mint ahogyan a parkolással jelenleg is történik). A helyi adottságokat alapul véve (pl. szűk keresztmetszetek), egy-egy utcát a helyiek és az utca használóinak tervezésbe történő többkörös bevonásával, így az ő igényeiket tükröző komplex megoldásokkal kellene kialakítani és felújítani.

És tényleg a házam előtt kell az a parkoló?

A fenti levezetésből látjuk, hogy igazából ez a megoldás a legtöbb kerületi lakosnak is anyagilag hasznos lehet, kivéve az olyan szélsőséges példákat, ha valaki egyedül él, és két autót tart otthon. Amennyiben valami halaszthatatlan dolog miatt (pl. bútorszállítás, vagy egy idős, nehezen mozgó rokon) valakinek feltétlenül a kapuja előtt kéne egy rövidebb időre parkolni, az elviselhető költséget jelent. Egyéb időpontokban pedig őrzött, fedett helyen tudná tárolni a gépjárművét. Arról nem is beszélve, hogy ez a rendszer kifejezetten igazságos lenne azon lakosokkal szemben, akik akár életviteli, akár anyagi okokból nem tartanak autót, ugyanakkor a szomszéd kocsiját mégis kerülgetnie kell a 40 centi széles járdán.

A történelmileg kialakult szűk, keskeny belvárosi utcák nem arra lettek kitalálva, hogy közterületi autótárolóként funkcionáljanak. És ez nemcsak az V. kerületre vagy a szűken vett központra vonatkozik, a külvárosban is találni minimális járdával rendelkező, nagy gyalogos forgalmú utcát (lásd Budafok, Mária Terézia utca). Ideje lenne túllépni azon a politikusi szemléleten, hogy az autósok egy többségi választói réteg. Budapesten közel 650 ezer gépjármű van forgalomba helyezve, miközben 1,4 millió választópolgár van a névjegyzékben. Nem kérdés, hogy ki a többség.

A bejegyzés trackback címe:

https://kozlekedesiklub.blog.hu/api/trackback/id/tr6314621140

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ahoj- 2019.02.12. 19:20:10

Tetszettek volna az elmúlt 20 év parkolási bevételéből Fővárosi fenntartású (BKK-s tarifás) belvárosi parkolóházakat építeni, és máris megoldódna a probléma. Lényegében minden belvárosi kerület 5 azaz ÖT mélygarázst vagy parkolóházat építhetett volna, ha valóban a parkolás fejlesztésre költenék a pénzt és nem zsebre tették volna.!!!!

honestesiologist 2019.02.18. 10:29:30

Hogy miért erőltetik? Nagyon egyszerű. Itt a válasz:

www.youtube.com/watch?v=K0I4T1IvyAY&list=PLwZtTJKHNDYiQ336UD8kh7aWlQjTXOoTc

Mert pénz van benne nekik. Sok pénz.

NAR 2019.02.18. 19:35:58

Ha azt a 650000 gépjárműt átlagosan ketten használnak, az már 1,3 millió fő. Nyilván rengeteg közöttük a gyerek, de így is messze nem olyan egyértelmű az a többség, mint gondoljátok...

ruba 2019.02.22. 06:59:00

@NAR: Igazából mindkét állítás hülyeség, mert abból indul ki, hogy valaki vagy autós, vagy tömegközlekedik/gyalogol/kerékpározik. Pedig ezek nem ilyen merev kategóriák. Persze van egy kis százalék, aki a sarki boltba akkor is autóval menne, ha 10.000Ft lenne egy liter benzin, mert minden más olyan proli, és van olyan, aki mínusz 20-ban orkán erősségű szélben is átkerékpározik a városon, mert ő annyira kőkemény arc, de az emberek nagyobb része azért nem sorolható fixen egyik vagy másik kategóriába. Tehát hiába van X autós, ezek egy részének biztosan szempont lehet a jó tömegközlekedés.

emhem 2019.03.05. 14:38:28

a cikk alapvető mondandójával egyetértek, de azért sajnos van benne pár csúsztatás.
az autószámméregetés mellett ilyen pl. az is, hogy a parkolók értékét nem lehet készpénzben _is_ (fejenként 140ezer) és természetben _is_ (fásítás, kényelem) elkölteni.