Avagy valóban „Egyértelmű, hogy az M9-es sztrádának Pécsen és Mohácson át kell futnia Szegedig”?

Vendégszerzőnk, dr. Rigó Mihály (ny. mérnök) írása

Kiinduló állapot és az új nyomvonal

Az első térképen a 2030-ra tervezett gyorsforgalmi úthálózat látható (forrás)

A második képen (forrás) pedig az M9-es újabb nyomvonalváltozata látható (lilával) az eredeti változat mellett (kékkel):

A 2019-es önkormányzati választások előtt bemutatott "Program a versenyképesebb Magyarországért" anyagban hirtelen megváltozott a nyomvonal, az út az Alföld felől a Dunát nem Szekszárd felé lépi át, és Bonyhádon, Dombóváron át vezet Kaposvár felé, feltárva Tolna megyét, hanem egy új, Mohácsnál épülő hídon át Pécsen keresztül halad.

Botrányos fejlesztési térség: M6, M60, M9

Már az M6 nyomvonalát is sikerült rosszul meghatározni azzal, hogy végig rátapasztották a Duna vonalára, és ezzel féloldalassá lett, elvesztette a Duna, mint fal miatt, a kiszolgálható terület egyik felét.
Ezen a nyomvonalon idő előtt építettek ki teljes keresztmetszetű autópályát, amely egy hatalmas tőke holttá válásával volt egyenlő. Mint a legkevésbé kihasznált autópálya vált ismertté. A pazarlás szinonimája lett.
Hasonló a helyzet az M60-nal.

Tehát Pécs nem tudja kihasználni a nagy lehetőséget, most mégis új autópályát kényszerít ki magának. Néhány idézet az M6/M60 autópályával kapcsolatos véleményekből (forrás).

"… az M6/M60 déli szakaszaival versenyez a legüresebb autópálya címért."

„Tíz éve folyamatosan hangos a közlekedési szakma, hogy az M6 jelenlegi formájában erősen kihasználatlan. Míg Dunaújvárosig még úgy-ahogy elfogadható számokat ad, addig a bátaszéki OMV-kutat már sajnálni lehet, hogy kihasználatlanság miatt előbb-utóbb lehúzza a rolót.”

„Az M6-os autópálya építésére 560 milliárd Ft (!) ment el, miközben a híresen drága négyes metró csak 452 milliárdba került.”

És akkor rá is térhetünk a még az M6-osnál is kihasználatlanabb M60-ra. Lehet erre azt mondani, hogy Miskolcnak is járt az M30, csak hát Pécs olyan szerencsétlen helyen fekszik, hogy a két autópálya forgalmát össze se lehet mérni a fentebb sorolt okok miatt. Erre tényleg csak az jár, aki Ausztriában szeretné érezni magát a Tolnai-dombságban, vagy Mohács felől ingázik Pécsre.”3

Nem jobb azonban a helyzet az M9 jelű gyorsforgalmi úttal kapcsolatban sem, amit az alábbi idézet is mutat:

„… mélységesen megdöbbentett, hogy újraélesztették a Sopron-Nyíregyháza M9 tervét, mintha Magyarország egy Trianonban körzővel-vonalzóval megszerkesztett sziget lenne valahol az Óperenciás tenger közepén, s akkor - mint Izlandon - valóban lenne értelme egy, a part mentén körbefutó főútnak. De Közép-Európában, a Kárpát-medencében ez teljes értelmetlenség …” (Molnár László Aurél, volt minisztériumi főmérnök megfontolandó szösszenete.)

A program

Napjaink hivatkozási alapja a „Versenyképesebb Magyarországért" program (link)

Ami nyilvánvaló:

1. A Tanácsnak sem közúti, sem autópálya hálózatfejlesztési ismerettel rendelkező tagja nincs! Kimondható: a tagok a klasszikus értelemben a hálózatfejlesztésben laikusok.
2. A javaslat alapja a térség munkaerő tartaléka, azaz a helyi munkanélküliség. Ez lehet az oka annak, hogy az M9-et nem a közlekedési fejezetben tárgyalják, hanem a munkaerővel foglalkozóban.
3. Először itt jelenik meg az M9 új nyomvonala, mely átmegy Pécsen, anélkül, hogy az évtizede elfogadott régi nyomvonalra pár mondatot is pazarolnának. Egyetlen szóval sem mondják el, hogy mennyivel jobb az új a réginél! Minden pozitívumot egyedül az új nyomvonalnak tudnak be!
4. Elhallgatja a dokumentum, hogy az M9 régi nyomvonala ugyanúgy bekapcsolná a régiót a „nemzetközi gazdasági vérkeringésbe”.
5. Az állítással ellentétben Pécs már ma is be van kötve a hazai és a nemzetközi autópálya hálózatba, hiszen készen van az M6, az M60 pálya és ígéretként ott van a szekszárdi hídon átvezető M9, néhány 10 km-re a várostól.
6. Nem bajlódnak azzal, hogy az eddigi autópályák miért nem elegendők Pécs felemelkedéséhez! A nem fejlődésnek nem lehet valami más oka is?
7. Pécs a régi M9 nyomvonal mellett is képes a „térség vonzerejének növelésére” és a „humántőke-állomány fejlesztésére”. Mégis mintha azt akarnák sugallni, hogy erre csak az új nyomvonal képes.
8. Ha három autópálya nem képes Pécs helyzetén javítani, akkor mi a garancia arra, hogy egy kificamított autópályával ez sikerülni fog?
9. „A megfelelően megtervezett autópálya-nyomvonal” feltételezéshez: az egész Dél-Dunántúlra jellemző a hatalmas munkaerő tartalék; ez nem változik 30 km-en belül, tehát a nyomvonalak között ebből a szempontból sincs különbség. Az anyag mintha azt sugallná, hogy erre is csak az új nyomvonal lenne képes.
10. Az anyag szerint mintha csak az új nyomvonal sajátossága lenne a „beruházások ösztönzése”, a „beruházások vonzása”.
11. „Az új közlekedési folyosó megteremtésével Dél-Dunántúlon is megvalósulhat az M1-es autópálya hatókörzetében már végbement erős ipari, gazdasági aktivitás növekedés.” Már megint a csodatevő új nyomvonal ígérete. Ennek sincs semmi reális alapja! Nyilvánvaló hazugság. Aki Magyarországon telephelyet akart, az már letelepült az M1 mellé. Addig más autópályát építeni sem engedtek, amíg ez a helyzet elő nem állt! A letelepülteken túliak már átlépik az országot, és mennek eggyel tovább. Jól követhető ez Szeged mellett az M5 mentén.

Nem csoda, ha laikus Tanács támogatta az M9 új nyomvonalát. Mintha nagyon megvezették volna a Tanácsot! Jó lenne egyszer valahogy kideríteni!

A minisztérium

Ők korábban általában minden változással szemben rendkívül ellenállók voltak. A változással szembeni inerciájuk hatalmas volt. Aztán jött egy pillanat és azonnal mindennel egyetértenek, képesek elemi szakmai előírásokkal is szembe menni. Azonnal elfelejtenek kételkedni is. Egy csettintésre terveztetik az újat!

Elvégre ez egy mérnöki szakma! A jogászoknak természetes a mérnökség lemosása. Az érdekképviseleteink is hallgatnak! Fordítva mennyire visítanának? Hogyan lehetséges ekkora változás egyik napról a másikra? Mely erők képesek a minisztériumot ilyen hirtelen változásra rávenni? Természetesen szó sincs valamilyen alulról jövő hatásról.

A legutóbbi önkormányzati választások ideje alatt jelentek meg a változtatási igények. A helyiek szerint a pécsi, a mohácsi polgármester jelöltek, továbbá Lázár János részéről lehetett erre utaló mondatokat hallani. Nem szabad elfeledni: ők jogászok, sportvezetők, tehát semmi közük a hálózatfejlesztéshez. Valószínű azonban egy nagy gazdasági erő léte a háttérben, az előbb említettek pedig csak felkapták a témát. Ez már tiszta Amerika. A minisztérium pedig egzisztenciális okból ennek a nagy gazdasági erőnek igyekezett nagyon gyorsan megfelelni.
A hazai szakmainak mondott szervezetek, mint a Közlekedéstudományi Egyesületként emlegetett rendezvényszervező cég, melyre ráült a minisztérium, mely egy, az előző rendszerből itt felejtett kövület, illetve a Magyar Mérnöki Kamara pedig csak némán lapít.

A politikusok

Mit mondanak az ügyben az országgyűlési képviselők, a politikusok?

Lássuk először Hargitai János (Fidesz-KDNP) véleményét és az ezzel kapcsolatos kritikát:

„Egyértelmű, hogy az M9-es sztrádának Pécsen és Mohácson át kell futnia Szegedig”

Persze, miért ne? Alátámasztása kb. ennyi: CSAK.

„A kormány döntéseket előkészítő szerve, a Varga Mihály pénzügyminiszter vezette Nemzeti Versenyképességi Tanács már 2019-ben javaslatot tett az M9-es autópálya nyomvonalának módosítására úgy, hogy az országot kelet–nyugati irányban átszelő sztráda Pécset is érintse, majd onnan a mohácsi Duna-hídon keresztül Szegedig fusson.”

Egy intézményre mutogatva sem nagyobb hitelessége az ügynek!

„Hargitai János kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerint ez a Dél-Dunántúl gazdaságára igen kedvező hatást gyakorló lépés lenne, mivel a már meglévő és a tervezett baranyai sztrádaszakaszok révén gyakorlatilag az ország bármelyik pontja gyorsan elérhetővé válna, s az általa feltárt térségekben lakók is munkára lelhetnének, ami azért is fontos, mert a gazdaság további fejlődésének gátja éppen a munkaerő hiánya.”

„Sajnálom, hogy baranyai országgyűlési képviselőként nem hívtak meg az eseményre, mert azzal érveltem volna, hogy Kaposvár, Dombóvár és Szekszárd között is nagy szükség van az úthálózat korszerűsítésére – szögezte le a nemzeti oldal politikusa. – Már csak azért is, mert a kérdés a választókerületemben is fontos, a megépítendő út ugyanis Baranya északi részét is érinti. Szó sincs tehát arról, hogy ne támogatnánk az ottani fejlesztéseket, azonban megítélésem szerint a szóban fogó térség nyugat–kelet irányú átszeléséhez gyorsforgalmi útra van szükség.”

„A szabad munkaerő hiánya pedig jelenleg az egyik legnagyobb akadálya a gazdaság további fejlődésének. A sztráda által feltárt baranyai térségek segítik majd az új cégek betelepülését, melyek így támaszkodhatnak az ott elhelyezkedni vágyókra is.”

Mintha csak az M9 új nyomvonala lenne mindenre képes. Ezt a régi nyomvonal is tudja!

És mit mond Palkovics László, miniszter?

„A kabinet folyamatosan azon dolgozott és dolgozik, hogy a nagyvárosok gyorsforgalmi kapcsolatát biztosítsa, a határok ilyen módon való elérését megoldja, és hogy bármelyik településről fél óra alatt elérhetővé váljék egy-egy gyorsforgalmi út.”

Megint kisajátítják az új nyomvonalnak azt, amit a régi is tud!

Nézzük az ezzel ellentétes véleményeket:

"Ezzel eltemetnek bennünket, Dél-Somogyról végleg lemond a kormány – jegyezte meg indulatosan az egyik térségbeli település polgármestere, miután meghallotta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben az M9-es autópálya Zalaegerszegről nem Nagykanizsán, hanem az M76-os nyomvonalán, Holládon át folytatódik Kaposvár felé. De a nyomvonallal nemcsak az a gond, hogy a legfrissebb bejelentés szerint a pálya elkerüli majd a gazdaságilag elmaradott dél-somogyi térséget, hanem az is, hogy a kormány már jó ideje egy olyan megoldásban gondolkodik, amely Tolnát sem érintené kihagyva Szekszárdot, Bonyhádot és Dombóvárt.”

„A több évtizede ígért, Nyugat-Magyarországot a Dél-Dunántúlon keresztül az Alfölddel összekötő gyorsforgalmi út vonalának újabb módosítását hivatalosan nem jelentette be sem a kormány, sem a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., ám a Zalaegerszeget az M7-es sztrádával összekötő M76-os első, Balatonszentgyörgyig vezető szakaszának őszi átadóján Ágostházy Szabolcs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a leendő M9-es egyik részeként emlegette először az új utat.”

„A Pécs és Mohács felé kerülő nyomvonal a szekszárdi Szent László híd kukába dobását jelentené – állította lapunknak Bomba Gábor, a tolnai megyeszékhely gazdasági és városfejlesztési bizottságának ellenzéki elnöke. – Tudtommal az új nyomvonalat még az előző, kormánypárti pécsi polgármester javasolta, s azon az egyeztetésen Szekszárd akkori Fidesz-KDNP-s vezetése nem vett részt. Amióta a közgyűlésünkben többségbe került az ellenzék, többször is jeleztük, a régi nyomvonalat akarjuk, ám nem kapunk meghívást a kormányzati vagy térségi egyeztetésekre. Az ellenzéki politikus szerint nemcsak Szekszárdnak, de a térségnek is komoly hátrányt jelenten, ha nem érintené az M9-es”

„Ha a Duna és Hollád között ennyire délre vinnék a nyomvonalat, egyoldalassá válna az új sztráda, hiszen az országhatár felöli oldalán nem lenne valódi vonzáskörzete – tette hozzá Bomba Gábor. – Ráadásul nemcsak Tolna megye járna rosszul, de Bács-Kiskun is, hiszen ott is egy hatalmas terület maradna le az M9-es előnyeiről.”

„A zalai város közgyűlésében többséggel rendelkező, ellenzéki Éljen VárosuNk! Egyesület szerint viszont felháborító, ahogyan a kormány elbánt a településükkel. „Nagykanizsa igazi csomóponttá válhatott volna a Dunántúlon, annak minden előnyével, hiszen két autópálya találkozott volna a városnál – mondta Fodor Csaba, az ÉVE frakcióvezetője. – Ezzel szemben most a térség kormánypárti képviselője, Cseresnyés Péter vezette lobbi azt próbálja lenyomni a torkunkon, hogy örüljünk egy, a korábban ígértnél alacsonyabb szintű útnak,”

„A lapunk által megkeresett szakemberek úgy vélték, ha valóban a versenyképességre helyezné a hangsúlyt a kormány, akkor a Kaposvár-Szekszárd nyomvonal lenne előnyösebb, hiszen az M9-es lehetőséget ad a „jelentős munkaerő-tartalékokkal és gazdaságfejlesztési kapacitással rendelkező Dél-Dunántúl nyugati határral való közúti közlekedési kapcsolatainak javítására”, Pécs pedig Szekszárd felől az M6-oson amúgy is elérhető.”

„Lapunknak többen is jelezték, akadnak olyanok, akiknek a közvetlen Szeged-Pécs sztráda előnyösebb: többek között érdemi logisztikai segítséget nyújtana Csányi Sándor szegedi, mohácsi, bólyi, pécsi élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozásainak.” 

forrás: Vas András cikke

Ami talán a legvilágosabban mutatja a problémát:

„Megkerestük a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., hogy miért változott meg a nyomvonal, ami most már véglegesnek tekinthető-e, illetve mikorra készület el a teljes, Soprontól Debrecenig húzódó M9-es sztráda, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.”

A nyilvánvaló szakmai hibák

1. az autópályák nem városokat, hanem térségeket kötnek össze! A városok összekötésére a szakmánk a főutakat használja (lásd Fleischer Tamás (1994) A magyar gyorsforgalmi úthálózat kialakításának néhány kérdéséről. Közlekedéstudományi Szemle 44. évf. 1.szám pp.7-24)
2. Az autópálya nem bokortól bokorig kacskaringózik, mint az M9 új vonala.
3. Az autópálya elsősorban a régiók, az országrészek közti forgalom igényeit szolgálja ki, vonalvezetése is ezt szolgálja.
4. Az „egyeztetéseket” nem az eldöntött vonalra, hálózatra kell elvégezni, hanem az eldöntés előtti vonalváltozatokra.
5. Az autópálya hálózat tervezésének van egy szakmai módszertana, melyet kötelező betartani, melyet nincs joga még a minisztériumnak sem felrúgni! A Magyar Mérnöki Kamara havi lapja a Mérnök Újság. Ennek 2021. január-februári számában állást foglalt a Közlekedési Tagozat:

„Természetesen minden közlekedésfejlesztési intézkedést alapos szakmai megfontolások után, megfelelő mérnöki ismeretekkel és jogosultsággal rendelkező szakember tervei alapján, átfogó, összközlekedési megközelítésből szabad csak végrehajtani.”

Írják ezt a kerékpárút hálózat kritikája során. Nem lenne ugyanez fokozottan érvényes az autópálya hálózat tervezésekor?

Az M9 új nyomvonala egy újabb botrány, mely illik a térség hasonló megalapozottságú fejlesztéseihez.

Hogy nézne ki botrány nélkül ugyanez?

1. Mielőbb álljunk át a rácsos, raszteres autópálya hálózatra, és vessük már el végre a sugaras-gyűrűs hálózatot!
2. Maradjon meg a szekszárdi hídon átmenő M9 vonal.
3. Legyen külön útneve, száma a Sopron-Nagykanizsa (-Berzence) szakasznak és külön a (Letenye-) Nagykanizsa-Szeged (-Nagylak) szakasznak.
4. Felejtsék el a Szeged-Nyíregyháza M9-M90 szakaszt.
5. Valamennyi határátkelőhelyet azonnal be kell kötni a M9 régi nyomvonalába.
6. Készüljön mohácsi híd az M6 és az 51 sz. főút között, kétsávos hídként, mint a kalocsai is. Jogos a városi híd funkció.
7. Pécs minden érdekét, szükségletét kiszolgálja dolgozat első képe szerinti hálózat. A fejlődésgátló elemeket másutt kell keresni!
8. Éppen ideje lenne összehívni a hálózatfejlesztési konferenciát.