Itt az új idők nagy rejtélye: hogy fog alakulni a tömegközlekedés kihasználtsága a covid utáni időszakban? Mik lesznek a trendek és miért? Jóslásra nem nagyon akarunk vállalkozni, azonban egy dologra felhívnánk a tömegközlekedési cégek figyelmét: szinte biztosan meg fog nőni a nem rendszeres utasok száma, és ha marad a ma jellemző, kőkorszaki jegy- és bérletrendszer, akkor ezeket az utasokat a tömegközlekedés el fogja veszíteni.

A pandémia a sok megpróbáltatás mellett néhány pozitív dolgot is hozott. Az egyik ilyen pozitívum a kerékpározás fellendülése, most azonban egy másik trendről, a "home office", azaz az otthoni munkavégzés térnyeréséről szeretnénk elmélkedni egy sort, illetve leginkább arról, hogy egy ilyen trend hogy hathat a közlekedésre.

Nyilvánvaló, hogy aki hetente 1-2-3 napot jár csak be dolgozni a jövőben, annak a szemében leértékelődik a normál havibérlet. Az ilyen rugalmas munkavégzést engedő cégek dolgozói ráadásul jó eséllyel nem kényszer-tömegközlekedők, akik anyagilag nem engedhetik meg maguknak az autót, tehát elég könnyen lemorzsolódhatnak a tömegközlekedés használói közül. Ez pedig könnyen elindíthat egy kevesebb utas - bevételcsökkenés - költségcsökkentés - járatritkítás - rosszabb szolgáltatás - még kevesebb utas - ... ördögi kört.

Javaslatok

No de mit tehetnének a tömegközlekedési szolgáltatók, hogy ez ne így legyen?

A bérlet vonzerejének növelése

Aki jellemzően azért nagyrészt a munkahelyén fog továbbra is dolgozni, annak talán továbbra is megéri majd megvenni a havibérletet: ha az átlagos havi 20 munkanapból csak 5-6 napot tölt otthoni munkával, akkor még mindig marad 14-15 napja, ahol bejár a munkahelyére. Egy bejárásra kb. 650-700 forint jut, ami egy átlag 10 kilométeres távolság esetén nagyjából megegyezik az autóhasználat változó költségével (kb. benzinköltség). Akinek tehát van autója, annak már elég csábító lesz, hogy inkább azt használja. Ezen segíthet, ha a bérlet vonzerejét növeljük valahogy. Erre egy jó lehetőség, ha például a havibérlet hétvégén családi, vagy csoportos jegyként funkcionál - ezzel amellett, hogy adunk egy plusz érvet a havibérlet mellett, egyben csökkentjük a népszerű kirándulóhelyek hétvégi autóforgalmát, ami kifejezetten élményromboló tud lenni.

Csúcsidőn kívüli bérlet bevezetése

Mivel az otthoni munkát támogató cégek jellemzően rugalmasabb munkarendben dolgoznak, így a bérlet vonzerejét úgy is növelhetjük, hogy létrehozunk egy csúcsidőn kívüli utazásokra fókuszáló olcsóbb terméket, ami azon kívül, hogy hétköznap 7 és 9 között nem érvényes, a bérlet minden más tulajdonságával rendelkezik. Ezzel két célt is elérhetünk: egy bejárás árát csökkenthetjük, így anyagilag kevésbé lesz vonzó az autóra váltás, valamint kissé széthúzhatjuk a csúcsidőszakot, így csökkenthetjük annak intenzitását, ami jó hatással van a szolgáltatás minőségére és költségeire is. Véleményünk szerint mérhető hatása egy minimum 20%-os kedvezménynek lenne, de az egyszerűség kedvéért mi 7500 Ft-os árat céloznánk meg ezzel a termékkel.

10/30-as bérlet

Azok számára is ki kell találni valami megoldást, akik csak heti 1-2 napot fognak a munkahelyükön eltölteni, hiszen sajnos a meglévő "lyukassz minden átszállásnál egy jegyet" megoldás a többségnek az autóra átállást fogja jelenteni. Egy jó megoldás lehet egy igen olcsó napijegy fajta bevezetése, amelyre kezdetleges példa a BKK 5/30-as "tömb-napijegye", amely 30 napon belül 5 tetszőleges napon használható fel, a kiválasztott napokon a napijeggyel megegyezően. A heti 1 napnyi bejárásra akár a meglévő 5/30-as jegy is megfelelő lehet, azonban ennek az árazása nem vonzó, egy bejárós nap 910 forintra jön ki vele, ami az átlagos városi utas esetében már lényegesen magasabb az autózás közvetlen költségénél. A heti 2 napnyi, vagy 50%-os (2-3 napos) bejárást az 5/30-as bérlet már nem tudja lefedni, ebből két darab pedig már majdnem eléri a havibérlet árszintjét.

Az egyik megoldás lehet az 5/30-as bérlet árának csökkentése és a termék ismertségének növelése (ma a többség nem is tud erről a lehetőségről). Cél, hogy a napi 650-700 forintos árnál feljebb ne kerüljön a tömegközlekedés választásának költsége, ez praktikusan 3500 forintos árat jelentene a mai 4550 forint helyett. A másik megoldás egy 10/30-as bérlet bevezetése, amit fajlagosan olcsóbban, összességében azonban drágábban lehet adni, az alkalmi utasokat már a bérlet felé tolva. Ez a típus a 6000-6500 forint körüli árat nem haladhatja meg.

Át lehet esetleg gondolni, hogy a fentiekben javasolt árcsökkentett 5/30-as, illetve fajlagosan még kedvezményesebb árú 10/30-as bérletek haszálhatósága csúcsidőn kívülre korlátozódjon - vagy lehet belőlük is sima és csúcsidőn kívüli változat, kb. 20% árkülönbséggel.

Idő alapú jegyek

A fentiek a továbbra is rendszeresen, csak ritkábban közlekedő utasok számára jelentenek jó megoldást. Akinek ennyire nem kiszámíthatóak az igényei, azok számára is adósak azonban a közlekedési cégek valóban használható, vonzó termékekkel. Kisebb városokban talán kevésbé hangsúlyos a probléma, de nagyobb városokban, és különösen Budapesten az átszállások száma már jelentősebb, így a "minden felszálláskor lyukassz egy jegyet" szisztéma különösen taszító. Évtizedes hiányosság az ezt kezelő, idő alapú jegyek hiánya, holott egy 350 forint körüli áron futó 60 perces jegy a legtöbb alkalmi utazást könnyedén lefedné.

A késlekedés, avagy leginkább semmittevés már csak azért is érthetetlen, mert a budapesti járműveknek és metróállomásoknak már közel 100%-a fel van szerelve időpecsételős jegykezelővel, azaz egy idő alapú jegy bevezetése tényleg csak akarat kérdése. Ehhez képest még mobiljegyként sem merült fel ez a lehetőség, ahol pedig tényleg semmilyen technikai akadály nincs, a probléma "csupán" az, hogy a BKK-ról jelenleg tetemes sápot szednek le a szolgáltatók (ezért javasolt ezen a területen is az értelmetlen állami monopólium felszámolása, ámbár ezen probléma független a BKK-tól).

A kérdés az idő-alapú jegyekkel kapcsolatban tehát összességében egyszerű: vajon mire várunk?

Nem csak Budapest problémája!

A fent említett probléma és a megoldási javaslatok nem kizárólag Budapestre koncentrálódnak. Az otthoni munkavégzés terjedése kisebb mértékben ugyan, de megyei jogú városainkat is érinteni fogja. A probléma nem megfelelő kezelése ott is növekvő autóhasználathoz, dugókhoz, zaj- és légszennyezéshez vezet. Nyilván a fenti árak a BKK árai alapján számolt példák, de ezek és a javasolt termékek is kis kreativitással könnyen az adott városra szabhatók.