Az Építési és Közlekedési Minisztérium nemrég jelentette be, hogy általános tarifareformra készül. Bár az eddig látott produktumuktól nem vagyunk túl lelkesek, azért megfogalmazunk néhány javaslatot, hogy minek mentén kellene újragondolni a magyar tarifarendszert. Amint nyilvánosságra kerülnek a tervezet részletei, azokat is a lentiek fényében fogjuk értékelni.
A korábbi, bővebb tarifarendszeres blogposztukat itt olvashatod. Az ott tett alapvető megállapítások sajnos ma is ugyanúgy érvényesek, miszerint egy jó tarifarendszer esetén:
- Ugyanazzal a jeggyel lehet utazni buszon, vonaton
- Minél többen, annál kevesebbért
- Csúcsidőn kívül olcsóbban
- Plusz pénzt csak plusz szolgáltatásért szedjünk
- Illetve a netes-mobilos jegyváltás ösztönözve legyen
Azóta egy dolog változott: bevezetésre került a vármegye- és országbérlet. Utóbbival túl sok gond nincs azon kívül, hogy a egyelőre a német-osztrák rendszer (Deutschlandticket ill. Klimaticket) is akadozva indul, pedig azok legalább valóban egységes, a teljes ország tömegközlekedését lefedő rendszerek, miközben nálunk épp az egyik legfontosabb rész, a helyi tömegközlekedés kimaradt a szórásból. A vármegyebérlettel emellett egyéb gondok is vannak, például nem veszi figyelembe a jellemző utazási mintákat (merre akarnak menni az emberek), így kifejezetten igazságtalan tud lenni.
Lássuk tehát, mik azok a minimum feltételek, amiket teljesíteni kéne egy tarifareformnak.
Alaptarifa megállapítása
Alapelvek:
- A díjszámítás legyen egyszerű, átlátható.
- Minden terméket igénybe lehessen venni vonaton, buszon és a helyi közösségi közlekedésben is.
- A fizetett díj - csökkenő mértékben, de - legyen arányban a megtett távolsággal.
- A díjszint megállapításánál reálisan kell figyelembe venni a felhasználók teherbíróképességét és a rendszer finanszírozhatóságát.
Az országot 5-10 km szélességű, egyenrangú zónákra kell felosztani. A jegyár kisebb távolság esetén az átlépett zónahatárok számától, nagyobb távolságon a kiinduló és célzóna légvonalbeli távolságától függjön.
A berlin-brandenburgi közlekedési szövetség díjszabása ötvözi az egyenrangú, ill. az elővárosok körzetében a gyűrűs zónarendszerek előnyeit
Bérletek
Az egyszeri utazásra szolgáló jegyeknél a helyzet egyszerű: a kiinduló és célállomás közötti zónák számával, azaz nagyjából a két helyszín légvonalbeli távolságával arányos lesz a jegyár.
A bérletek esetén az alapelvek:
- A területi alapú bérletek közigazgatási egységek helyett valós elővárosi vonzáskörzeteket fedjenek le ("gyűrűs" rendszer).
- Több vonzáskörzetbe tartozó településről több elővárosi körzetbe is lehessen bérletet váltani - tehát a vonzáskörzetek átfedését a bérletek is kövessék.
A megyebérletek helyett a megyeszékhelyek valós vonzáskörzetét körkörösen lefedő, egymást átlapoló bérletek szükségesek, melyek nem függenek a mesterségesen kijelölt közigazgatási határoktól. A bérlet a területére eső zónákra érvényes, és szükséges belőle napijegy-változat is a menettérti, ill. kirándulás-jellegű utazások megkönnyítése érdekében.
Egy gyűrűs zónákból álló rendszer feloldja az olyan aránytalanságokat, mint a Budapest központjához jóval közelebbi Budaörs lakóinak drágább utazása
Egy optimális rendszerben az alábbi bérletszintek szükségesek:
- Zónabérlet - Kis távolságú, de rendszeres utazásokhoz, egy, vagy néhány közeli zónára érvényes.
- Elővárosi bérlet - Egy megyeszékhely vonzáskörzetére érvényes bérlet. Ezzel a konstrukcióval kiküszöbölhető a mesterségesen kijelölt megyehatárok torzító hatása.
- Országos bérlet - Az egész ország területére érvényes bérlet.
Szociális kedvezmények
A mai túlburjánzó kedvezményrendszerben rendet kell csinálni néhány alapelv következetes érvényesítésével.
Alapelvek:
- Ingyen csak az utazzon, aki önálló utazásra nem, vagy erősen korlátozottan képes.
- Akik korukból adódóan nem rendelkeznek jövedelemmel (diákok), vagy nem teljes értékű jövedelemmel rendelkeznek (nyugdíjasok), ott kedvezmény biztosítható.
- Hosszabb távon felvethető, hogy a kedvezmények mellett, vagy akár helyett az állam adjon - német példára - utazási kártyát a célcsoportoknak. Az ide rendszeresen juttatott, csak közlekedésre költhető támogatást akár szociális (pl. jövedelmi, vagyoni), akár családpolitikai (pl. gyerekek száma) alapon könnyedén differenciálni lehet.
- Minden, szociális kedvezmény miatt hiányzó bevételt az államnak teljes egészében meg kell téríteni a közlekedési szolgáltatónak!
Közlekedési kedvezményeket (is) kínáló szociális kártyák Németországból
Üzletpolitikai kedvezmények
Itt szükséges érvényesíteni két megfontolást: az egyik, hogy a tarifának versenyképesnek kell lenni az autós utazásokkal, ami különösen csoportos utazások esetén ma nincs így. A másik, hogy tekintettel érdemes lenni a tömegközlekedés költség-szerkezetére, azaz arra, hogy a felmerülő költségeket nagyon nagy részben a csúcsidőben mozgatott kapacitás határozza meg.
Alapelvek:
- Motiválni kell az utasokat a csúcsidő elkerülésére.
- Kedvezményben kell részesíteni az autónyi kiscsoportban utazókat.
- Fontos a minél hosszabb távra szóló bérletek vásárlásának ösztönzése.
- Ösztönözni kell, hogy a munkáltatók minél nagyobb számban és rendszerességgel vegyenek bérletet a dolgozóiknak.
Az alaptarifát differenciálni kell a hét napjai szerint, és be kell vezetni a csúcsidőn kívüli bérletet. Minél több bérletet, főleg éves bérletet vásárol egy munkáltató, annál olcsóbban kell kínálni.
A müncheni IsarCard9Uhr bérletet reggel 9 óra után lehet igénybevenni, ezért értelemszerűen olcsóbb, mint a normál bérlet
